Ayumi kemény 3 hónapnyi pihenés (turnézás) után ismét újabb kislemezzel örvendezteti meg fanjait és a jpop kedvelőit. De ez még nem elég! Az énekesnő bejelentette, hogy 50. kislemezét ahhoz illő módon szeretné megünnepelni, így született a "road to fiftieth" (út az 50-hez) ötlete, ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy 3 single-je jelenik meg szinte egymás utánban.
A debütáló kislemez nem is lett olyan rossz...
Már ami a kislemez két fő dalát illeti, nem pedig a feldolgozásokat, amelyek annyira rosszra sikeredtek, hogy szó nincs rájuk. Egyetlen kivétel a Microphone remix, ami szépre sikeredett, viszont itt ki is merül a felsorolás.Legalább a Moon és a blossom teljesít, mindkét esetben jól kidolgozott dalt kapunk, főleg a Moon esetében, ami érthető is, hisz az egész felhajtás ezt a dalt vette körül, a blossom kivitelezésének meghallgatására csak nemrég került sor. A Moon egy igazi Hamasaki-track lett, a blossom már jóval kevésbé viseli az Ayu-s jegyeket dallam terén. Természetesen a dalszövegek most is az énekesnő keze nyomát tükrözik-szerencsére.
Két ilyen szép dal után kapunk még két jó track-et, a LOWBROWS-féle Microphone remixet, ami igazán bulizós dal, és a zongorára átírt meaning of Love is jól teljesít (bár sok változtatás nem is történt benne az eredetihez képest)
És most jönnek a fekete levesek: egy darabokra hullott, rémunalmas Last Links orchestra verzió, és egy vidámnak titulált Don't look back reggae remix, amiből elég 10 másodperc, és még ezzel is sokat mondtam.
A Moon track elcsúfításaként kapunk egy szörnyű terv alapján felépített borzalmas pv-t, ami totálisan értelmetlen (bár később megértitek, nekem is el lett magyarázva a lényeg:D) és unalmas, a szétesett Hamasaki fejére tintát is zúdítanak, hátha, de hiába: marad az az üres színházi érzésünk.
A borítóról annyit, hogy még egy photoshop munka, avagy hogyan csináljunk 31 évesből 21 éveset. Nem, nem botox-szal. Elég egy számítógép, és kész is a hibátlan cyber Ayu! :S
Külön érdekesség, hogy eredetileg a blossom-höz is terveztek pv-t, ami idő hiányában nem valósult meg. De hogy azért se essenek el a DVD verzsön bevételétől, mégis kiadtak egy DVD-t, amin kemény 2 videó található: a nagyszerű Moon pv, és annak készítési filmje! Csak legyen pénzünk megvenni!
Végezetül annyit, hogy nem lenne egyáltalán rossz ez a kislemez, ha nem húznák vissza a feldolgozások, és az Ayu kutyájára fókuszáló pv. A Moon és a blossom is igazán szép track-ek, amiket tényleg ajánlani tudok, remixeket tűrők és szeretők nyugodtan megpróbálkozhatnak a Microphone dance-es verzójával, klasszikus zene kedvelőknek pedig tetszeni fog a meaning of Love.
Várjuk a folytatást!
A lemez értékelése: 6/10
Moon/blossomElőadó: Ayumi Hamasaki
Megjelenés: 2010. 07. 14
A dalokról
Akik belehallgattak Ayumi legutóbbi, még friss albumába, a Rock'n Roll Circus-be (és elolvasták az erről szóló kritikámat) és egy picit is ismeretesek a Hamasaki-diszkográfiában észrevehették, hogy Ayu mintha minden korszakából lecsípett volna egy érdekes darabot, és azt új köntösbe bújva tálalta a nagyközönség elé. A Moon is egy ilyen nosztalgikus track lett köszönhetően a tipikus hangzásvilágnak, amely ezt a nagyszerű pop-rock balladát is meghatározza.
A gyönyörű, erőteljes és mégis Ayu hangjától érzelmes refrénnek egy hihetetlen lassú bevezető versszak próbál(na) utat taposni. Hiába a szépség, az elnyújtottság miatt az ember már úgy várja a refrént mint forróságban az esőt. (vagy hogy egy ventilátor csapja neki a szelet)
A fő rész (refrén) viszont elfeledteti velünk, mennyit vártunk: gyönyörű dallamvezetés, igazi gyöngyszem, ami attól is érdekes, mert a fő rock hangzás alatt Ayumi hangja lágy, nem erőszakos, ettől lesz a track izgalmas, és szomorkás is egyben.
Kedvenc rész volt még az utolsó átvezető, ahol több hangsáv vegyül (néha beszáll egy viszonylag felerősített vokál, ami megerősíti az amúgy érzékenyre tervezett részt, és tartást ad neki, mint Garnier sampon a hajnak.
Ayumi ballada klasszikus, bár egy kicsit fura a hangzásvilága, így nyár idején szomorkás, de gyönyörű, igazán élvezhető dal.
Értékelés: 5*
blossom
A kis cuki, virágos kezdés után egy rockos szólócska ráz fel, majd ismét egy virágos mezőn találjuk magunkat, ahol Ayu énekelget nekünk. Szép versszakokat hallhatunk (itt is megjelenik a Moonnál használt dupla hangsáv, ami szintén erősít a dal hangulatán, ami olyan semlegesnek mondható) A refrén a hangszereknek köszönheti varázsát, ha nem lenne ilyen eltalált a hangszerelés, a versszakokat biztosan érdekesebbnek mondanám, így viszont billeg az a mérleg. A versszakok új hangzást képviselnek, míg a refrén már jobban hasonlít egy Ayu-dalra, de érdekes, hogy a Moon-hoz képest nem annyira.
Ken-kun (Ayu gitárosa) ismét kitett magáért (ha ő játszott a gitáron) egy fantasztikus gitárszóló keretében, mely a végső átvezetés szerepét tölti be. Nagyon szép dal, nagyon jó dal, és egyáltalán nem nevezném tölteléknek, mert igazán érdekes track-et hoztak ki belőle.
Értékelés: 5*
Microphone (THE LOWBROWS Remix)
Egy kis dance? No problem, Timejja ehhez is ért! :D
Érdekes dolog egyébként, hogy ahogy telnek-múlnak az évek, úgy változnak a dance trendek is. Persze a düc-düc most is alap, de már nem azt az egyirányú, dallamtól totál elvont dolgot kapjuk, mint anno, ezért azt kell mondjam, jó feldolgozót kapott a Microphone, reméljük a többi mixelt track is ilyen szerencsés lesz.
A kezdő düc-düc alapra épül a kezdés egy kis fedéssel, majd kapunk egy ezt nélkülöző átvezetőt, és egy dallamot szabatosan, de azért követő energikus refrént, ami a legszebb része az egész dalnak. Az utána következő tipikus elektrós rész pedig a másik nagy kedvencem volt.
Az "ua ua uaaa" kevert rész kicsit furcsa, de na, bevált dj szokás, ezzel nem lehet mit kezdeni.
A változatosság nem árt: ezt be is tartották Lowbrows-ék, és sok kis effekttel tették érdekessé az originális verzsönt, ami szerintem nagyon bulizós lett, bár egy alapból minőségi zenét annyira nem is lehet elcseszni. Csak azt sajnálom, hogy itthon nem nyomják a dj-k...
Értékelés: 5*
Last Links (Orchestra Version)
Tévedtem. Jó dalt is el lehet rontani, a Last Links zenekari verzója tökéletes példa erre. Adott egy gyönyörű dal, amihez kapunk egy elalvós zenei kíséretet (rémlapos üzemmódban) ami még közelről sem illik a képbe, mintha egy vadidegen dal instrumentálját hallanánk. Persze Ayumi tempóján alig változtattak, így nesze neked félig lassú félig gyors férc. Mindehhez pedig még jön, hogy az egész akadozó, darabokra szedett, és annyira unalmas, hogy alig bírtam kivárni, mikor lesz már vége. Ayu orchestra verziói általában szépen sikerülnek-ez most nem tartozik az általában verziók közé.
Értékelés: 2*
Don't look back
A Don't look back egy nagyon izgalmas track VOLT. Ez a verzió viszont kegyetlenül széttöri az eddig emlékezetünkben élt eredeti verzió tökélyét, és magát a reményt, hogy egy érdekes feldolgozást kapjunk. Borzalmas, nyáriasított, (most vidámnak kéne tőle lennem? nem, nem vagyok azzzz!!!) egy dallam alatt futó reggae track, amiben egyetlen érdekes pontként Ayumi hangja maradt meg, minden más idegesítő, főleg, hogy eredetileg ez a dal szomorú. Akkor mégis minek kellett ez a summertime hangulat?
Értékelés: 2*
meaning of Love (Piano Version)
Mivel csupán zongorára írt verzióról van szó, túl sok hozzáfűznivaló nincs a dologhoz, mert a meaning of Love alapból egy fantasztikus track. A piano version szépre sikeredett, de nekem az eredeti verzió jobban tetszik, zongora ide vagy oda.
Értékelés: 5*
Moon PV
Nos, aki nem vizslatja napról-napra Ayumi blogbejegyzéseit, az bizony üres szemekkel (és aggyal) nézi végig ezt a "nagyon érdekesre" sikerült pv-t. Mondhatnánk úgy is, hogy Ayu egyetlen blogbejegyzése alapján várja el, hogy mindenki felfogja, miről is szól videója, amelyből első látásra pár dolgot szűrünk le:
-Ayumi Don't look back-je (bár nehéz kimondani, leírni meg képtelenség) messze távol áll attól az értelmetlen elvontságtól, amit a Moon pv közölni akar
-Ayumi agyában található egy ún. "Depresszív-mód" gomb, aminek megnyomásával az addig vidám énekesnő pillanatok alatt zokogó, kanapén fetrengő babává válik
-Ayumi agyában található egy ún. "Depresszív-mód" gomb, aminek megnyomásával az addig vidám énekesnő pillanatok alatt zokogó, kanapén fetrengő babává válik
-Ayumi fejére szurok kerül, és mivel Ayu divatikon, ezért mostantól minden japán klipben "szurkolni" fognak az énekesek (de legalább egy Koda Kumi klipben biztos feltűnik majd a fekete cucc, az biztos)
Értékelés: 2*
Csak egy kis festék, pár nap múlva lejön...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése